Bejelentkezés

Elfelejtetted a jelszavad?
hol kóstoljam meg?

Értékesítési Helyek

Online Vásárlás

  • Nincsenek termékek a kosárban.
  • Nincsenek termékek a kosárban.
Image Alt

A sörfőzés

Maláta

Gabonából nem lehet sört készíteni, mert a mag még nem oldott és nincsenek benne enzimek. Ezért a nyers árpát tisztítás és osztályozást követően beáztatják, és 72 órán keresztül víz alatt tartják. Ezután hat nap csíráztatás következik, ezt az állapotát zöldmalátának hívjuk. A csíráztatást követően egy nap alatt kiszárítják a malátát, letörik a csírát, majd a felhasználás előtt még hat hét pihentetésre van szükség az enzimek megnyugvásához.

Komló

Gabonából nem lehet sört készíteni, mert a mag még nem oldott és nincsenek benne enzimek. Ezért a nyers árpát tisztítás és osztályozást követően beáztatják, és 72 órán keresztül víz alatt tartják. Ezután hat nap csíráztatás következik, ezt az állapotát zöldmalátának hívjuk. A csíráztatást követően egy nap alatt kiszárítják a malátát, letörik a csírát, majd a felhasználás előtt még hat hét pihentetésre van szükség az enzimek megnyugvásához.

Víz

Fontos a jó víz! Sörfőzdénk egy 38 méter mély artézi kút vizét használja, de ahol csak városi víz van, megfelelő vízkezelő berendezésekkel kiváló vizet lehet már előállítani. A sörgyártásnál a lágy vizet használjuk, melynek mértékegysége a német keménységi fok. A jó sörfőző víz 4 NK alatt van.

Sörélesztő

Megkülönböztetünk alsó- és felsőerjesztésű élesztő törzseket. A higiénia és a fajtatisztaság érdekében kizárólag színtenyészetből szerzünk be élesztőt.

A SÖRFŐZÉS FONTOSABB TECHNOLÓGIAI LÉPÉSEI

Maláta roppantás, darálás
A sörfőzés első fázisában a malátaszemek belsejének feltárása (roppantás, darálás) a cél.
Cefrézés

A malátaőrleményt lassú melegítésnél összekeverik vízzel. A folyamat célja a maláta keményítőjének elcukrosítása, ez a malátában lévő enzimek segítségével történik. (Az enzimek a malátázás során keletkeznek, gabonából nem lehet sört készíteni.)
A sörfőzésnek ebben a stádiumában tudjuk a cukorfokot beállítani, ami meghatározza a későbbi alkoholtartalmat.

Komlóforralás
A szűrt sörlevet felforraljuk és hozzáadjuk a komlót. A komló mennyiségével tudjuk beállítani a sör keserűségét, hiszen a komlózatlan sörlé még csupán édeskés ízű önmagában. Másfél-két óra forralás után a sörlevet ülepítjük, lehűtjük és kezdődhet az erjesztés.
Erjesztés
Az erjesztés élesztő hozzáadásával történik.
Sörfőzdénk főleg alsóerjesztésű söröket gyárt, melyeket hidegen erjesztünk (2-8 C°). A felsőerjesztésű sörök ennél melegebben erjednek (20 C°). A két sörtípus között aromában van különbség.
A felsőerjesztésű söröknek az élesztő egy gyümölcsösebb ízt ad (pl. búzasörök).
Az erjesztés során a sörléhez adott élesztő a malátacukrot alkohollá és szén-dioxiddá bontja. Az erjesztés két különböző részre bontható, a főerjedésre és az utóerjedésre. A főerjedés során az élesztősejtek a sörlében lebegnek, majd az erjedés lecsengésével a tartály aljára leülepednek. (Felsőerjesztésnél pedig felúsznak a sör felszínére.) Egy nem jó minőségű vagy nem teljesen tiszta erjesztő tartály számos káros mikroorganizmus melegágya lehet, ami elronthatja a sör ízét. Az erjesztés akkor ér véget, amikor a sörlé tetejére kiülő hab összeesik. Ezt az italt hívják fickósörnek. Az utóerjesztést hívjuk ászokolásnak.
Szűrés
Nem minden sörünket szűrjük le, de bizonyos tipusok velejárója, követelménye a szép, áttetsző felület (pl. Fóti Pils).